Publikációk

Komplementer Medicina 2009/3. szám

I Pálos Csilla: Alexander-Technika

II. Pálos Csilla: Interjú Ellie és Peter Ribeaux-val

I. Alexander-Technika

Az F.M. Alexander (1869-1955) által kidolgozott, róla elnevezett módszer, az Alexander-technika önmagunk helyes használatára tanít.
Többek között megtanít:
- észrevenni és megérteni a rossz, ártalmas mozgásmintákat, szokásokat és segít kialakítani a helyes mintákat
- a gerinc optimális használatára – hogyan tudjuk a különböző mozdulatok végzése közben elkerülni a gerinc rövidülését, hogyan tudjuk nyújtani a gerincet, ill. hogyan terhelhetjük egyenletesen a gerincet, megakadályozva egyes csigolyák túlterhelését
- megtanít érzékelni és feloldani a testünkben felhalmozott fölösleges feszültséget
- a fej helyes alátámasztására, amellyel elkerülhető a nyaki izmok feszültsége és javul a mozgáskoordináció-
a helyes testtartásra.

Az Alexander-technika hatására javul a testtartás tónusa, a koordináció, a funkcionalitás, a mobilitás és az egyensúlyérzékelés.

Fontos leszögezni, hogy az Alexander-technika nem gyógymód, nem gyógytorna és nem manuálterápia, hanem arról szól, hogy a beteg megtanulja mozgásszervei optimális használatát. A tanítás mindig egyéni óra formájában történik a beteg/tanuló aktuális állapotának megfelelően.

A BRITISH MEDICAL JOURNAL-BAN KÖZZÉTETT KUTATÁSI EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE

Angliában 2008-ban fejeződött be a Medical Research Council és az NHS Research and Development Fund támogatásával lefolytatott kutatás, amelynek eredménye igazolta az Alexander technika hatékonyságát és hosszú távú hatását.

A kutatás adatait és eredményét a British Medical Journal közölte. (www.BMJ2008:337:a2656 )A kutatást 579 krónikus/visszatérő nem specifikus deréktáji hátfájós beteggel végezték. A betegeket random módon négy csoportba osztották:
a) egy kontrollcsoport, amely csak háziorvosi alapellátásban részesült
b) egy csoport, ahol mindenki 6 klasszikus masszázskezelést kapott
c) egy csoport, ahol mindenki 6 Alexander-technika órát, illetve
d) egy csoport, ahol mindenki 24 Alexander-technika órát kapott.

Minden csoport felének a háziorvos egyénre szabott gyakorlatokat írt elő életmód tanácsadással egybekötve.

Az Alexander-technika órákon részt vevő csoportokban mindenki egyéni órákat kapott Alexander tanártól.

Két fő kimeneti mérőszámot alkalmaztak:
1./ a Rolan-Morris skála, a hátfájás esetén „szakmai standardként” számon tartott kimeneteli mérőszám. Ez a skála 28 tételből áll arra vonatkozóan, hogy a hátfájás milyen módokon befolyásolja a beteg életét. A skála rákérdez arra, hogy mit képes, illetve nem képes a beteg a hétköznapi tevékenység során elvégezni, például milyen messzire tud a beteg hátfájás nélkül elgyalogolni, vagy hogy az alvását, étvágyát befolyásolja-e a hátfájás, illetve, hogy nehezére esik-e felállni egy székből. A pontértéket azon megállapítások száma adja, amelyekkel a beteg egyetért. Minél alacsonyabb a pontérték, annál jobb állapotban van a beteg.

Ezeken kívül más kimenő mérőszámokat is alkalmaztak.

A kutatás eredményeként megállapításra került, hogy az Alexander technika órák hatékonyan gyógyítják a hátfájást.

A vizsgálati eredmények egyértelműen kimutatják, hogy az Alexander technika órák hosszú távú előnyökkel jártak: csökkent a fájdalomban töltött napok száma, valamint szignifikáns funkcionális és életminőségbeli javulás következett be.

A vizsgált megközelítések közül az Alexander technika órák bizonyultak a leghasznosabbnak. Huszonnégy Alexander technika óra után a derékfájás miatt limitált tevékenységek átlagos száma 42%-kal csökkent, és egy évvel a vizsgálat után a fájdalomban töltött napok száma havi 21-ről 3-ra esett vissza.

A masszásnak a tevékenységekre gyakorolt hatása egy év elteltével már nem volt szignifikáns, de az Alexander módszer szerint tartott órák hatása megmaradt.

A vizsgálat során 288 személy összesen 2400 Alexander technika órát kapott. A résztvevők egyike sem jelzett nemkívánatos hatást.

Idézet a cikkből:
„Ha nem lenne az Alexander módszer, most nem élnék független életet, mert a hátam miatt ez nem lenne lehetséges.
az Alexander Módszer női tanulója
nyugdíjas, 63 éves (2006-os STAT diákfelmérés)

Több éve már, hogy évente többször is ki kellett vennem két-három napot a munkából, amikor annyira megerőltettem a nyak/vállizmaimat, hogy munkaképtelenné váltam. Az Alexander módszerrel tartott órák megkezdése óta alig tapasztalok ilyen problémát.
az Alexander technika férfi tanulója,köztisztviselő „

Az Alexander órák hatása: Az órák alatt a betegek megtanulják, hogy kevesebb feszültséggel, kisebb megerőltetés árán tudnak ülni, állni, és mozogni; kevesebb fájdalmat tapasztalnak. Utána pedig általában magasabbnak, szabadabbnak, könnyebbnek érzik magukat. Az Alexander órák hatása fennmarad, ha a tanultakat a betegek továbbra is alkalmazzák.

MAGYARORSZÁGI KUTATÁS

2009-ben Magyarországon is elindult egy kutatás. Az ATE (Alexander-technika Tanárok Egyesülete) és Dr. Urbán Zoltán idegsebész által folytatott közös kutatás témája:

Az Alexander-technika hatásának megállapítása a mozgásszervi fájdalomban szenvedő betegek fájdalomérzetére, életminőségére és a gerinc funkcionális állapotára.
A vizsgálat során a részvevők először életminőség- és fájdalommérő pszichológiai teszteket töltenek ki, műszeres vizsgálaton vesznek részt (spinális gonometria - a gerinc funkcionális statikai vizsgálata) majd 24 Alexander órát kapnak. A 24 Alexander órát követően újra kitöltik az életminőség- és fájdalommérő teszteket, majd részt vesznek a műszeres vizsgálaton.

KULCSSZAVAK: Alexander-technika, hátfájás, izomfeszülés, fájdalomcsillapítás, gerinc optimális használata, mozgáskoordináció, randomizált kontrollált vizsgálat, spinális geometria

ÖSSZEFOGLALÁS

A cikk a British Medical Journalban megjelent tanulmány alapján az Alexander-technika hatékonyságára vonatkozó kutatási eredményeket ismerteti. Az angol National Health Service és a Medical Research Council által támogatott kutatás eredménye: az Alexander-technika órák hosszú távon előnyösen hatnak a krónikus és visszatérő hátfájásra. A betegek megtanulnak kisebb erőfeszítéssel, szabadabban mozogni, csökken vagy megszűnik a fájdalom. Megtanulják felismerni és elkerülni azokat a rossz mozgás- ill. tartásmintákat, amelyek a gerinc rövidüléséhez ill. hátfájáshoz vezetnek.

II. Interjú Ellie és Peter Ribeaux-val, a londoni Centre for the Alexander Technique vezetőivel

Ellie és Peter Ribeaux 1984 óta vezetnek Alexander-technika iskolát (Centre for the Alexander Technique) Londonban. Nem csak Alexander tanárokat képeznek ki, hanem olyan orvostanhallgatók részére is oktatják a technikát, akik azt fakultatív tárgynak választották. 2009. februárjában második alkalommal tartottak workshopot Budapesten az Alexander-technika Tanárok Egyesülete (ATE) meghívására.

Mennyire ismert Angliában az Alexander-technika?

P.R.: 30 évvel ezelőtt, ha valakinek mondtam, hogy Alexander tanár vagyok, rögtön magyarázkodnom kellett, mi is az. Ma általában tudnak róla az emberek, inkább csak pontosítani kell a fogalmat.

És mennyire ismerik az egészségügyi dolgozók?

P.R.: A londoni St. George’s University orvostanhallgatói a tananyag részeként tanulnak az Alexander-technikáról. Fakultatív tárgyként is választhatják, hogy két hónapot eltöltenek az iskolánkban. Ez esetben az itt szerzett jegy beszámít a diplomába. A mi iskolánkban 3 orvos végezte el a teljes 3 éves képzést és szerzett Alexander-technika diplomát az orvosi diploma mellett. Ők az orvosi praxisuk mellett ezt a technikát is alkalmazzák. Dr. Wilfred Barlow neves orvos és Alexander tanár könyvet is írt a témáról: The Alexander Principle (Orion Books Ltd).Szóval szerencsére már előfordul, hogy orvos küldi a mozgásszervi problémákkal küzdő betegeket Alexander-tanárhoz. Persze azért még messze vagyunk az optimális helyzettől.

Hány orvostanhallgató választotta fakultatív tárgynak az Alexander-technikát?

E.R.: 4 éve áll fenn ez a lehetőség, azóta körülbelül 40 diák választotta az Alexander-technikát.

Történt-e valamilyen változás a kutatási eredmények közzététele óta?

E.R.: Közvetlenül a kutatási eredmények publikálása után megugrott az érdeklődés. Minden napilap foglalkozott a témával, ez sokat segített.

Lehetséges, hogy Angliában is finanszírozni fog a társadalombiztosítás Alexander-technika órákat, mint Svájcban?

P.R.: Mivel a költséghatékonysági mutató kedvező, az NHS ( Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) dolgozik egy erre vonatkozó javaslaton.

Hány tanárt képeztek ki iskolájukban a mai napig?

P.R.:1984. óta körülbelül 100 tanárt képeztünk ki. Nemcsak angolokat, hanem a világ minden részéről jöttek már hozzánk tanulni.

Milyen előnyei vannak az Alexander-technikának a masszázzsal ill. gyógytornával szemben?

P.R.: Az emberek megtanulhatják, hogy saját maguk milyen sokat javíthatnak az állapotukon. Ez nem egy gyógymód, amit másvalaki alkalmaz rajtuk, hanem egy olyan módszer, amit megtanulhatnak maguk használni. Az élet minden területén profitálhatnak belőle.

Miért szeretnek Magyarországon workshopot tartani?

E.R.: A magyarországi tanárok tudásvágya megható számunkra. És szeretjük Budapestet. Szeretünk sétálni a városban és szeretjük a gyógyfürdőket.

Pálos Csilla